Támogat abban, hogy teljesebb életet éljek. Abban, hogy az életem ne elmenjen mellettem, ne csak álmodozzak róla, vagy búsongjak felette, hanem valóban meg is éljem minden pillanatát annak örömével vagy éppen nehézségével. Hogy egy-egy napomra úgy tudjak visszatekinteni – bármi történt is, hogy jelen voltam benne. Ez nem azt jelenti, hogy tökéletes volt! Inkább arról szól, hogy benne tudtam maradni a pillanatban, tudtam kapcsolódni az élményhez és az emberekhez, át tudtam élni teljes szívvel az örömömet, derűmet vagy éppen a fájdalmamat.
Az élet közepével, 5o évesen – papírforma szerint -, engem is elért a felismerés, hogy egy életünk van és igen gyorsan peregnek a pillanatok. Nehéz időszak volt ez az életemben. A Gestalt támogatott és támogat még most is abban, hogy ezt a felismerést értékesíteni tudjam és ne félelembe, frusztrációba torkolljon, hanem életörömbe, növekedésbe.

Az önismereti munkát nem csak ötven évesen lehet kezdeni, de soha nem késő!